Örülnék néhány kominak :) Nem sértődök meg
23. Látogatás Denaliéknál
Lana szemszöge:
Beszaladok a szobámba, ledobom táskámat a földre, és ráhuppanok az ágyamra. Végre itt a tavasz szünet! Szuper, egy hét pihenés, iskola nélkül! Mióta Edward elment, és Alice a levéltárban kutat nem igazán szeretek suliba járni. Az osztálytársaim jó fejek, annak ellenére, hogy nem nagyon barátkozom velük. Minek? Hisz nem sokára úgy is megyünk tovább... Már eltelt némi idő, mióta elköltöztünk, én mégis szomorú vagyok. Néha azon gondolkozom, ha nekem ilyen rosszul esett a költözés, Bellának milyen lehet? Szegény. Szerettem őt, a barátom volt. Mindig is kedves volt velem, megértő... Neki most borzalmas lehet. Én el sem tudom képzelni az életemet a családom nélkül, teljesen összetörnék, ha valami miatt itt hagynának. Ráadásul Bella még élete szerelmét is elvesztette. Nem tudom, Edward mikor jön rá, mekkora hibát követett el. Inkább előveszem az mp4-emet és hallgatok zenét. Eltereli a gondolataimat. Ebben a pillanatban Alice betáncol a szobámba. Jasper biztos riasztotta...
- Lana, ugye nem felejtetted el, hogy megyünk meglátogatni a barátainkat? – kérdezi vidáman. – Denaliba.
- De, elfelejtettem! Mikor indulunk? – érdeklődök. Tényleg, elutazunk, izgi!
- Holnap reggel. Na gyere, megyünk vásárolni! – Alice már indulna is.
- Most éppen miért? – akadékoskodok. Nem mintha nem szeretnék vásárolni. Alice-szel mindig jól szórakozok, amikor shoppingolunk, de néha elfelejti, hogy nekem aludnom is kell.
- Mert Alaszkában hideg van! – válaszol Jasper, aki az ajtóban áll. Intek neki, hogy bejöhet. Uhh, tényleg, Alaszkába megyünk. A vámpírok nem fáznak.
- Lana, ugye nem felejtetted el, hogy megyünk meglátogatni a barátainkat? – kérdezi vidáman. – Denaliba.
- De, elfelejtettem! Mikor indulunk? – érdeklődök. Tényleg, elutazunk, izgi!
- Holnap reggel. Na gyere, megyünk vásárolni! – Alice már indulna is.
- Most éppen miért? – akadékoskodok. Nem mintha nem szeretnék vásárolni. Alice-szel mindig jól szórakozok, amikor shoppingolunk, de néha elfelejti, hogy nekem aludnom is kell.
- Mert Alaszkában hideg van! – válaszol Jasper, aki az ajtóban áll. Intek neki, hogy bejöhet. Uhh, tényleg, Alaszkába megyünk. A vámpírok nem fáznak.
Alice-szel bevásároltuk, bepakoltunk a bőröndömbe, majd másnap kora reggel az egész család (kivéve Edwardot) felült egy repülőre.
- Lana! Meséltem neked a vámpír gyerekekről. Emlékszel? – kezd bele apa
- Igen. Nem tudják kontrolálni szomjúkat, ezért nem lehet átváltoztatni őket. –Mondom
- Tanyaék emiatt vesztették el anyjukat, mert ő átváltoztatott egy gyereket. Meséltem nekik rólad, és még nem hallottak hozzád foghatót. Bár nehezen hitték el, hogy te lélegzel, dobog a szíved...
- Úgy hallottam, Alaszkában elég sok repülő zuhan le. – Elég félelmetes lenne, ha mi is így járnánk
- Lana, nem fogunk lezuhanni. De ha mégis, tudod, hogy nem esik majd semmi bajod. – Mondja mosolyogva apa.
- Én legjobb tudomásom szerint nem tudok repülni. De egyszer kipróbálhatnám.
- Inkább ne. – Fordul hátra Alice. – Abból nem sülne ki semmi jó.
Kinyújtom rá a nyelvem. Úgy sem gondoltam komolyan, bár vicces lenne.
- Igen. Nem tudják kontrolálni szomjúkat, ezért nem lehet átváltoztatni őket. –Mondom
- Tanyaék emiatt vesztették el anyjukat, mert ő átváltoztatott egy gyereket. Meséltem nekik rólad, és még nem hallottak hozzád foghatót. Bár nehezen hitték el, hogy te lélegzel, dobog a szíved...
- Úgy hallottam, Alaszkában elég sok repülő zuhan le. – Elég félelmetes lenne, ha mi is így járnánk
- Lana, nem fogunk lezuhanni. De ha mégis, tudod, hogy nem esik majd semmi bajod. – Mondja mosolyogva apa.
- Én legjobb tudomásom szerint nem tudok repülni. De egyszer kipróbálhatnám.
- Inkább ne. – Fordul hátra Alice. – Abból nem sülne ki semmi jó.
Kinyújtom rá a nyelvem. Úgy sem gondoltam komolyan, bár vicces lenne.
A repülőút nagyon érdekes volt. Miután leszállt a gépünk, taxival mentünk tovább. Nem sokára megérkeztünk egy gyönyörű házhoz.
- Hűha! – megcsodálom az épületet. – Úgy látszik, minden vámpír dús gazdag.
Jasper oldalba bök. Az ajtóban egy magas sötétbarna hajú férfi, és egy alacsonyabb nő áll.
- Gyertek beljebb! – mondja barátságosan a férfi
- Szervusz, te biztosan Lana vagy. Carmen vagyok, tegezhetsz nyugodtan. – mutatkozik be barátságosan Carmen
- Köszönöm. – kezet fogunk
- Eleazar vagyok. Engem is tegezhetsz. Örülök, hogy megismertelek. - lép mellé Eleazar
- Én is örülök. – vele is kezet rázok.
- Carlisle, barátom, milyen régen találkoztunk. – üdvözli apát Eleazar.
Majd köszönnek a többieknek is. Közben megjelenik három szőke vámpír.
- Lana, ők itt Tanya, Kate és Irina. – mutatja be őket Carmen
- Szia! – köszönnek
- Sziasztok. – rájuk mosolygok. Nagyon szépek.
- Milyen érdekes. Halljátok ezt? Tényleg dobog a szíve. – csodálkozik Kate
- És érzitek ezt az illatot? – kérdezi Irina
- Ráadásul még képessége is van. Különös, ehhez foghatóval még sohasem találkoztam. Olyan, mintha le tudnád másolni mások képességét. Csodálatos.– Eleazar elképedve néz rám.
Kicsit elpirulok. Nem is hittem, hogy ilyen különleges vagyok. Jasper mindig mondogatta nekem, hogy ez nagyon értékes képesség, de nem hittem volna, hogy ennyire.
- Szegény Lana. Gyertek, menjünk be, ne itt álldogáljunk! – Carmen megment engem
- Edward még mindig kóborol? – kérdezi Tanya
- Igen, nehéz időszakon megy most keresztül. – válaszolja anya
Apa mesélte, hogy érez Tanya Edward iránt. Furcsa, ha elképzelem őket együtt. Edward csak Bellával illik össze. Ne, megint ugyanott vagyok. Örülnöm kéne, hogy kiruccanunk, erre megint eszembe jut ez. Hirtelen jókedvem lesz. Jasper, már megint! Kicsit idegesítő, hogy az ember (félvámpír) nem bízhat az érzéseiben, ha ő itt van a közelben.
- Hűha! – megcsodálom az épületet. – Úgy látszik, minden vámpír dús gazdag.
Jasper oldalba bök. Az ajtóban egy magas sötétbarna hajú férfi, és egy alacsonyabb nő áll.
- Gyertek beljebb! – mondja barátságosan a férfi
- Szervusz, te biztosan Lana vagy. Carmen vagyok, tegezhetsz nyugodtan. – mutatkozik be barátságosan Carmen
- Köszönöm. – kezet fogunk
- Eleazar vagyok. Engem is tegezhetsz. Örülök, hogy megismertelek. - lép mellé Eleazar
- Én is örülök. – vele is kezet rázok.
- Carlisle, barátom, milyen régen találkoztunk. – üdvözli apát Eleazar.
Majd köszönnek a többieknek is. Közben megjelenik három szőke vámpír.
- Lana, ők itt Tanya, Kate és Irina. – mutatja be őket Carmen
- Szia! – köszönnek
- Sziasztok. – rájuk mosolygok. Nagyon szépek.
- Milyen érdekes. Halljátok ezt? Tényleg dobog a szíve. – csodálkozik Kate
- És érzitek ezt az illatot? – kérdezi Irina
- Ráadásul még képessége is van. Különös, ehhez foghatóval még sohasem találkoztam. Olyan, mintha le tudnád másolni mások képességét. Csodálatos.– Eleazar elképedve néz rám.
Kicsit elpirulok. Nem is hittem, hogy ilyen különleges vagyok. Jasper mindig mondogatta nekem, hogy ez nagyon értékes képesség, de nem hittem volna, hogy ennyire.
- Szegény Lana. Gyertek, menjünk be, ne itt álldogáljunk! – Carmen megment engem
- Edward még mindig kóborol? – kérdezi Tanya
- Igen, nehéz időszakon megy most keresztül. – válaszolja anya
Apa mesélte, hogy érez Tanya Edward iránt. Furcsa, ha elképzelem őket együtt. Edward csak Bellával illik össze. Ne, megint ugyanott vagyok. Örülnöm kéne, hogy kiruccanunk, erre megint eszembe jut ez. Hirtelen jókedvem lesz. Jasper, már megint! Kicsit idegesítő, hogy az ember (félvámpír) nem bízhat az érzéseiben, ha ő itt van a közelben.
- Gyere Lana, van egy üres szoba a számodra – Kate felvezet a lépcsőn.
- Kate! Úgy hallottam, van egy képességed. – mondom neki
- Igen. – mosolyog rám
- Kipróbálod rajtam? Én is szeretném használni!
- Biztos? Olyan, mintha áramütés érne.
- Csak óvatosan.
- Oké. – Szúró fájdalmat érzek, tényleg, mintha áram lenne
- ÁÁ! Ez fájt! – dörzsölöm meg a karomat
- Te kérted. De jól vagy, ugye? – aggodalmaskodik Kate
- Persze, figyelj! Emmett!
- Igen? – jelenik meg az ajtóban bátyám
- Egy Szkander? – kérdezem
- Lenyomlak. – Kate már vigyorog, és amint Em hozzám ér, már el is kapja a kezét.
- Lana, te szúrsz! Szórakozol velem? – csodálkozik Emmett, de nem vagyok olyan gonosz, csak kicsi áramot kapott. – Ezt még visszakapod!
- Úgy látom Lana talált magának egy játszótársat! – mondja Alice, és a szőke vámpírra néz. Mi újdonsült barátnőmmel csak nevetünk.
- Mit szólnál Lana, ha elmennénk vadászni? – kérdezi Jazz
- Szuper. Végre egy kis változatosság! – örvendezek – Kíváncsi lennék egy farkasra.
- Farkasra! Dehogy is! – anya megijed. Már megint kezdi...
- Tudok vigyázni magamra. És akkor még nem is medvét mondtam.
- Mi lenne, ha inkább rénszarvasra vadásznál?– ajánlja fel apa. Lassan az egész család megjelenik
- Nézd meg Jasper, mit csináltál. – Szórakozik Emmett, de Jazz nem is figyel rá
- Szarvas van nálunk is. Már megint féltetek. Nem vadászhatok ragadozóra?- akadok ki
- Nem túl biztonságos. – jegyezi meg Rose, de én csak az égnek emelem a szemeimet
- Emmett azt mondta, a ragadozóknak finomabb a vére. – Panaszkodok, Jasper pedig kárörvendően nevet. – Tudok magamra vigyázni!
- Inkább maradjunk a növényevőknél! – javasolja apa
- Oké, akkor pézsmatulok! – Felvetésemre Jazz és Emmett röhögő görcsöt kap. A pézsmatulok nem kicsi állat, tényleg vicces lenne, ha megtámadnám.
- Na jó, kössünk kompromisszumot. Vadászhatsz ragadozóra, de kisebb testűre, és úgy, ha valaki veled megy.
- Hááát, például rókára?
- Jó. Alice?
- Minden rendben lesz. – Feleli mosolyogva nővérem
- Szuper, akkor ezt megbeszéltük. - Örülök
- Kate! Úgy hallottam, van egy képességed. – mondom neki
- Igen. – mosolyog rám
- Kipróbálod rajtam? Én is szeretném használni!
- Biztos? Olyan, mintha áramütés érne.
- Csak óvatosan.
- Oké. – Szúró fájdalmat érzek, tényleg, mintha áram lenne
- ÁÁ! Ez fájt! – dörzsölöm meg a karomat
- Te kérted. De jól vagy, ugye? – aggodalmaskodik Kate
- Persze, figyelj! Emmett!
- Igen? – jelenik meg az ajtóban bátyám
- Egy Szkander? – kérdezem
- Lenyomlak. – Kate már vigyorog, és amint Em hozzám ér, már el is kapja a kezét.
- Lana, te szúrsz! Szórakozol velem? – csodálkozik Emmett, de nem vagyok olyan gonosz, csak kicsi áramot kapott. – Ezt még visszakapod!
- Úgy látom Lana talált magának egy játszótársat! – mondja Alice, és a szőke vámpírra néz. Mi újdonsült barátnőmmel csak nevetünk.
- Mit szólnál Lana, ha elmennénk vadászni? – kérdezi Jazz
- Szuper. Végre egy kis változatosság! – örvendezek – Kíváncsi lennék egy farkasra.
- Farkasra! Dehogy is! – anya megijed. Már megint kezdi...
- Tudok vigyázni magamra. És akkor még nem is medvét mondtam.
- Mi lenne, ha inkább rénszarvasra vadásznál?– ajánlja fel apa. Lassan az egész család megjelenik
- Nézd meg Jasper, mit csináltál. – Szórakozik Emmett, de Jazz nem is figyel rá
- Szarvas van nálunk is. Már megint féltetek. Nem vadászhatok ragadozóra?- akadok ki
- Nem túl biztonságos. – jegyezi meg Rose, de én csak az égnek emelem a szemeimet
- Emmett azt mondta, a ragadozóknak finomabb a vére. – Panaszkodok, Jasper pedig kárörvendően nevet. – Tudok magamra vigyázni!
- Inkább maradjunk a növényevőknél! – javasolja apa
- Oké, akkor pézsmatulok! – Felvetésemre Jazz és Emmett röhögő görcsöt kap. A pézsmatulok nem kicsi állat, tényleg vicces lenne, ha megtámadnám.
- Na jó, kössünk kompromisszumot. Vadászhatsz ragadozóra, de kisebb testűre, és úgy, ha valaki veled megy.
- Hááát, például rókára?
- Jó. Alice?
- Minden rendben lesz. – Feleli mosolyogva nővérem
- Szuper, akkor ezt megbeszéltük. - Örülök
Elmentünk vadászni, és megkóstoltam életem első ragadozóját. Finom volt! Nagyon gyorsan elszállt ez a hét Denaliban. Megbeszéltük, hogy máskor is jövünk. Eleazar és Carmen nagyon kedvesek voltak velem. Kate-tel nagyon jól szórakoztunk. Irina és Tanya is jó fejek voltak, csak Irina Laurent után, Tanya pedig Edward után búslakodott. Tehát szuper volt itt Alaszkában!
