41. fejezet

(Lana és Nessie)

   41. fejezet

A napok múlásával az éhség egyre jobban kínzott. Sohasem voltam még ennyire éhes. Vágyakozva bámultam Bella vérrel teli poharát. Elképzeltem, ahogy az emberi vér mámorítva simogatja a torkomat. Már az emberi étel sem segített. Szomjas voltam. De nem veszítettem el az önuralmamat.

Feszülten vártam, hogy a farkasok visszatérjenek és végre mehessünk vadászni. Mire előttem álltak, már tudtam, hogy szabad az út. Jacob bement elmondani apának. Seth odajött hozzám. Megöleltem. Aggodalmasan nyüszített.
- Ne aggódj, Sethie. Minden rendben lesz. Átnéztétek a terepet, nem találkozunk egy farkassal sem. Akkor is távol leszel tőlem.
- Egy nap. Sietek vissza. Addig...vigyázz Bellára!
Bólintott. Megveregettem a hátát.

Felkaptam a fejem, amikor Jacob közölte, hogy mehetünk. Egy másodperc alatt apa mellett termettem. Nem bírtam várni többet. Jazz, Em, Alice és anya is egy szempillantás alatt a hátsó ajtóhoz mentek.

Kisüvítettünk az ajtón. Seattle felé vettük az irányt. Szerencsére egy farkas sem keresztezte az utunkat. Emberfeletti sebességgel rohantunk. Máskor élveztem volna, hogy a szél a hajamba kap és az adrenalin szétáramlik bennem. De ezúttal nem így volt. Nem érzékeltem az idő múlását. Csak futottam, ösztönösen, minden gondolatomat kikapcsolva. Vadásztam. Megéreztem egy őz csorda szagát. A szívem hevesebben vert, minél közelebb értem. Rávettem magam az egyikükre. Éles fogaim könnyedén belevájódtak az őz húsába. Egy pillanattal később megízleltem édes és meleg vérét. Szomjam csillapodni kezdett és elöntött a megkönnyebbülés. Nem szerettem a növényevő állatokat, de most úgy éreztem, hogy ennél jobbat soha nem ittam. Még egy őzt elkaptam. Mikor végeztem velük, körülnéztem. A családom többi tagja még mindig ivott. Nekik többre volt szükségük, mint nekem. Örültem, hogy Seth most nem látott. Átadtam magamat az ösztöneimnek. Most igazi vámpír voltam. Vagy, mégsem. Embert nem öltem.

Miután mindenki jóllakott apa elment vérért. Kevesebbet tudott szerezni, mint várta. Alice és Jasper visszasiettek vele Bellához. Én a többiekkel maradtam. Kivettünk egy szobát, hogy aludni tudjak, amíg apa megpróbálkozott egy másik forrással. Fáradtan dőltem le az ágyra. Nem kellett sok, hogy elaludjak.

Azt álmodtam, hogy futok. Sietek valahova. Szinte éreztem az erdő kellemes szagát, ami mindig a farkasokra emlékeztet. Majdnem hallottam a szél süvítését és az a többiek halk lépteit. Kinyitottam a szemem. Nem álmodtam. Emmett karjában voltam és hihetetlen sebességgel száguldottunk. Mégis hogy nem ébredtem fel?!
- Mi történt? Hova megyünk? – kérdeztem immár éberen, miközben megpróbáltam kiszabadulni, de bátyám nem engedett. Sokkal erősebb volt nálam, esélyem sem volt.
A levegőben szinte tapintható volt a feszültség.
- Megindult a szülés – mondta idegesen anya.
Elkerekedett a szemem. Ez nem jelent jót. Valami nem stimmel. Abbahagytam a próbálkozást, hogy saját lábamra álljak, mivel tudtam, hogy lassítanám a többieket. Helyette elkezdtem izgulni.

Gyorsan hazaértünk, de ekkor már késő volt. Seth megkönnyebbülve rohant oda hozzám. Emmett egy pillanat alatt lerakott majd a többiekkel együtt besietett a házba. Mentem volna utánuk, de Sethbe ütköztem. Ne menj be. Nem túl szép látvány.
- De mi történt? Időben bekerült Bella szervezetébe a méreg? Jól van a baba? Nem hallod?
- Mit? – kérdeztem Csak a többiek aggodalmas hangját tudtam kivenni. Nagyon kellett koncentrálnom. Három szívverést hallottam bentről. Az egyik Jakeé volt, a másik pedig pont olyan, mint az enyém. A babáé. A harmadik pedig, egy átváltozóban levő szív hangja. Boldogan ugrottam Seth nyakába. Nem tudtam átkarolni, olyan nagy volt. Sikerült! Bella átváltozik és a kicsi is jól van.
- Fiú, vagy lány? – kérdeztem Lány. És igazad volt.
- Miben? Jake belevésődött.

Az elkövetkező két nap lassan telt el. Edward természetesen el nem mozdult Bella mellől. Kissé már idegesített hallgatnom, ahogy Rose és Jacob a babán civakodik. Renesmee. Gyönyörű volt. Bronzszínű haja csigákban omlott a vállára. Belláéval megegyező csokoládébarna szemeiben korához nem illő értelem tükröződött. Imádnivaló volt. És ő is kedvelt engem. Azonnal megtaláltuk a közös hangot. Éreztem, hogy ő lesz a legjobb barátnőm, ha kicsit idősebb lesz. A képessége pedig csodálatos volt! Így hát én is beszálltam a "ki vigyáz a babára" vitába. Mondván, hogy mi ugyanolyanok vagyunk.

Aztán, Bella végre felébredt. Ó, milyen gyönyörű volt ő is! Jól állt neki a vámpírság. Bőre tükörsima lett és gyöngyházfényű. Hangja kellemes, csengett-bongott, mint egy harang. Bár csak nagyon távolból láthattam, mivel nem engedtek a közelébe, addig, amíg el nem ment vadászni. És leesett az állam, amikor megtudtam, hogy elfutott, amikor emberek szagát érezte. Hisz újszülött! Hogy lehet ekkora önuralma? Felajánlottam, hogy először velem találkozzon, mielőtt Renesmeet látná. Így letesztelhetjük Bellát. Mondanom sem kell, hogy a Jasper el sem mozdult mellőlem. Sethnek pedig el sem árultam. Az kellett volna még csak, hogy ő is aggódjon!
- Szia, Bella! – köszöntem mosolyogva mikor megláttam. Edward átkarolta a derekát. Emmett pedig a másik oldalamon volt. Jazz nagyon feszült volt.
- Szia, Lana! – köszönt vissza. Láttam, ahogy óvatosan beszívja az illatomat. Tökéletesen ura volt a helyzetnek – Jake után te vagy a második próba?
- Igen – mondtam, majd közelebb léptem. Bátyám velem együtt mozdult. – Gyönyörű vagy. Üdv a vámpírok között.
Megöleltem, ő pedig melegen viszonozta. Edward ránk mosolygott.

Díj

Nagyon szépen köszönöm ezt a díjat Evelynnek! :)

A díj szabályai:

- Írj 11 dolgot magadról

- Válaszolj 11 kérdésre

- Írj 11 kérdést

- Küld tovább 11 embernek

11 dolog rólam:

- Imádok olvasni.Legjobban klasszikusokat és a fantasyket (ezeken belül a vámpíros) könyveket a szeretem.
- Kedvenc könyveim: Vámpírakadémia és a Bloodlines, Twilight Saga, Copperfield Dávid.
- Kedvenc városom London. Nyáron volt szerencsém meglátogatni, így London-mániám csak még nagyobbra nőtt.
- Vízöntő vagyok.

- Nagy sorozatnéző vagyok, bár vegyes az ízlésem: Doctor Who, TVD, PLL, Castle, HIMYM

- Most leszek gimis.

- Lanára hasonlítok. Magas vagyok, szőkésbarna hajú és kék szemű.
- Ugyanakkor a személyiségünk teljesen különbözik. Ő örökmozgó, életvidám, bevállalós, kissé éretlen is (bár ezt már kinőtte).
- Kedvenc twilightos karaktereim: Seth, Jasper, Alice, Carlisle.
- Imádom az állatokat, főleg a macskákat.
- Kedvenc évszakom az ősz. Hordhatok tornacipőket, sportcipőket és londonra emlékeztet.

11 kérdésre a válasz:

- Mi ihletet meg? Miért kezdtél el írni?

Nagyon tetszett a Twilight (film). Később elolvastam, beleszerettem a világába és beleképzeltem magam. Így született meg Lana és úgy döntöttem, megosztom másokkal is az ő kalanadjait.

- Mi a kedvenc történeted? Miért?
Nem tudok választani. Sok fanfictiont szeretek és könyveket is. Talán a VA (bár az könyv). Imádom az egész VA világot, a szerelmi szálakat benne és főleg a titkokat.

- Kedvenc film?
Van egy pár...Jelenleg az Inception (Eredet)

- Ki a példaképed?
Solya :)

- Gondolkoztál már azon, hogy kiadj egy könyvet?
Régebben sokat gondolkoztam ezen. Mára nem vagyok benne biztos. Inkább rövidebb történeteket szeretek írni.

- Ki/Mi számodra a legfontosabb?
- Családom, barátaim, hogy jól érezzem magam, sikeres legyek és a szabadság.

- Mióta írsz?
- Két éve írom a blogomat, de előtte is írogattam, csak nem blogot (pl. suliújságba).

- Saját történeteket, vagy fanfictionokat szereted jobban?
Is-is.

- Mikor tudsz a leghatékonyabban alkotni? 

Ha valamiből ihletet meríthetek.
 

- Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?- Ha felnövök, diplomata szeretnék lenni Londonban.

- Mit érzel írás közben?
Hmm, nehéz válaszolni. Ha írok, beleképzelem magam az adott történetbe. Belebújok a szereplőm bőrébe, belecsöppenek az ő életükbe, problémáikba, világaikba. Boldogságot, szabadságot, valami ilyesmit.

11 kérdés tőlem:

- Mi ihletett meg? Miért kezdtél el írni?
- A karakteredet magadról mintáztad?
- Kik a kedvenc karaktereid?

- Gondolkoztál már azon, hogy kiadj egy könyvet?
- Mit érzel írás közben?
- Mik a kedvenc könyveid?
- Milyen fajta könyveket szeretsz olvasni?
- Kedvenc Twilightos szereplő?
- Mikor kezdtél el blogolni?
- Ha  írsz egy történetet, akkor már előre tudod, hogy mi lesz a vége, vagy útközben találod ki?

- Mi számodra a legfontosabb?

Akiknek tovább küldöm:

 - Solya
- ***ElisabethJane***
- DestinyHope
- Alice 

40. fejezet

40. fejezet

Visszaértünk a házhoz. Nagy meglepetésemre Jake ott horkolt az ajtóban. Ráadásul Emmett ruháiban. Felvontam a fél szemöldökömet.
- Már nagyon rég nem aludt – magyarázkodott Seth – Úgyhogy kidőlt.
- De pont itt? Nem lenne kényelmesebb neki egy ágyban? Nálam aludhat. Bár, az egész házban vámpír szag van.
- Ne ébresszük fel. És különben is, én nem tudom felcipelni – vigyorgott Seth.
- Hát, jó. Hoztam, amiket kértetek – mondtam a szatyrokra mutatva - Beraknám az előszoba szekrénybe, de akkor vámpír szagúak lennének.
- Persze, majd valamelyik fa alá elteszem őket.
- Majd ha Jake felébredt szólj neki is. Emmett ruhái nem igazán passzolnak rá.
Seth szórakozottan bólogatott.
- Ó! És hoztam Leahnak kaját. Mert nem eszi meg anya főztjét. És bocsi, hogy nektek nem vettem, de gondolta, ti megeszitek. Esetleg rá tudod venni, hogy megkóstolja?
- Persze, majd azt mondom, hogy rendeltem. Na, melyik szatyorban van ez a póló? – kérdezte izgatottan.
Kivettem a már sokat emlegetett ruhadarabot és ő azonnal felvette. Nagyon tetszett neki. Megmutattam, amit Jakenek vettem. Szerinte imádni fogja. Ragaszkodott hozzá, hogy felvegyem az én pólómat is, így felkaptam a toppomra. Nagy nehezen átléptük Jacobot és bementünk a házba.

Rosalie volt aki elsőnek reagált:
- Ez most komoly?
Bella elnevette magát. Nagyon jó volt hallani, nem is tudom, mikor nevetett utoljára. Jazz, Em és Rose csak a fejüket csóválták, de a többiek mosolyogtak.
- Felszaladok egy párnáért Jakenek – mondtam Sethnek.
- Hozz egy filctollat is! – kiabált utánam.
Természetesen a filctoll arra kellett, hogy bajuszt és szakállat firkáljon Jacobra.
- Biztos, hogy szabad ezt tenned az alfával? – kérdeztem tőle, miközben beraktam a fiú feje alá egy párnát.
- Ugyan már, ránk fér egy kis szórakozás!

A délután további részében Seth és Leah járőröztek. Seth csak akkor vette le a pólót, ha muszáj volt. Leah nem volt ennyire elragadtatva érte. Azt hiszem, sohasem fog kedvelni. Megírtam leckémet és próbáltam elfoglalni magam. Bella állapota szerencsére nem romlott. Este fáradtan aludtam el.

Jake még másnap sem kell fel. Sethnek újra kellett rajzolnia a bajuszát. A nap szokásosan telt. A farkasom kikísért a buszhoz, végigunatkoztam a sulit, majd hazamentem. Izgultam Bella miatt, megírtam a leckét és kint ültem a kertben, miközben Seth őrjáratozott. Jake akkor kelt fel, amikor aludtam, így lemaradtam a buliról. Reggel találkoztam vele a buszhoz menet. Kissé megijedtem tőle, mivel így farkasként (meg amúgy is) sokkal nagyobb volt, mint Seth.
Nagyon viccesek vagytok – gondolta.
Szerintem jó ötlet volt – mosolyogtam rá.
Szerintem is – hallottam meg Seth gondolatát
Fogd be.
 – Most te jöttél Seth helyett? Büntetésként dupla műszak járőrözést kapott?
Jake bólintott.
- Ó Seth, mondtam, hogy ne kezdjünk ki a nagy alfával!
Összeilletek. Mindketten bosszantóak és fárasztóak vagytok
- Bella nevetett, nem? Ez a lényeg.
De – lágyult el Jake – Legalább, ti néha megnevettetitek.
Jake szomorúan lehajtotta a fejét én is így tettem. Mindannyian nagyon aggódtunk Belláért.
Na, gyere öcskös! Kísérd ki a barátnődet, mert a végén még megtámadja egy róka ezen a „hosszú és veszélyes” úton – enyhült meg végül Jake, majd elment.
Seth egy szempillantás alatt ideért. Biztos vagyok benne, hogy a közelben ólálkodhatott.
Elbúcsúztam tőle, majd elmentem suliba. Természetesen semmi érdekes nem történt. Amy érdeklődött, hogy mi van velem mostanában, sőt, még meg is hívott, hogy aludjak nála. Megköszöntem neki, de nemet mondtam. Otthon akartam lenni.

Mikor leszálltam a buszról Seth különösen jókedvűen várt. Természetesen biztonságos távolságban, ahol nem láthatták őt az emberek. Nem hiányzott volna, ha újra elterjednek az óriás farkasokról szóló pletykák.
- Mi újság? – kérdeztem.
Seth lejátszotta a fejében a jelenetet. Rosalie az egyik keverőtálból kutyatálat eszkábált, még azt is ráírta, hogy Blöki. Ebben adta oda Jakenek a kaját. Nos, el kellett ismernem, hogy remek munkát végzett. Kicsivel később Rose elmondta, hogy Jazzék mit tudtak meg a törzsi legendákból. A baba mindig túlélte, az anya, nos, nem volt ilyen szerencsés. Szerettem Roset, hisz a nővérem volt, de az utóbbi időben tényleg kiborított. Semmit nem számított neki Bella, csak a baba. Dühös lettem rá. Jake felvette a kutyatálat és nekidobta, mire Rose haja kajás lett. Nem tudtam mit tenni, nevetnem kellett. Örültem, hogy Rose most nem lát engem. Szeretet ide, vagy oda, megérdemelte. Bár Seth csak Jacob emlékein keresztül élte át de így is olyan volt, mintha ott lett volna.
- Utálom, hogy suliba kell járnom. Ezekről mind lemaradok.
Én örülök neki. Ott sokkal nagyobb biztonságban vagy.
Grimaszoltam egyet. Sethnek sajnos el kellett mennie járőröznie. 

Jake pont akkor lépett ki az ajtón, mikor odaértem.
- Hé, Jake! Gratulálok! – mondtam neki.
- Mihez? Jah, ahhoz. Valakinek már helyre kellett raknia.
- Bella hogy van?
- Nem túl jól. A többiek most tudományos beszélgetést folytatnak.

- Igen? Miről?
- Egy ideje már elvesztettem a fonalat.
- Tudod, min gondolkodtam? Ez az egész helyzet Bellával és a farkasokkal annyira bonyolult. De mindent megoldana, ha te öm, belevésődnél Bella gyerekébe.
- Hogy mi? – csattant fel mérgesen.
- Van rá esély. Abból kiindulva, hogy Seth és én
- Ez baromira nem olyan! Sohasem tudnám szereti azt a szörnyeteget, ha megöli Bellát!
Jake gyorsabban vette a levegőt. Mekkora hülye vagyok! Inkább maradtam volna csöndbe.
Seth egy szempillantás alatt ott termett. Átváltozott, majd Jake mellkasára tette a kezét.
- Nyugi Jake. Ne kapd föl a vizet.
Szerencsére Jacob lenyugodott.
- Bocsi Jake. Nem kellett volna ezt mondanom.
- Semmi baj. Csak elvesztettem a fejem.
Most, hogy lenyugodtunk, észrevettem, hogy Seth konkrétan meztelen. Nem volt vesztegetni való ideje, így nem tudott felöltözni. A szemem akaratlanul is végigfutott rajta.
- Hé, Seth vegyél már föl egy gatyát! – kiáltott rá Jake.
- Ú, tényleg – kapta maga elé a gatyáját szégyenlősen Seth. Rákacsintottam, erre vigyorgott
- Húzzál felöltözni! - rivallt rá megint Jacob. Halkan kuncogtam
- Ha meztelenül akarod látni találhattál volna egyszerűbb módot! – ugratott Jake.
- Hogy feltételezhetsz ilyet rólam?
Végül Jake röhögve elszaladt. Mikor bementem a többiek kérdőn pillantottak rám. Az egészet hallhatták. Mondanom sem kell, fülig vörösödtem és felsiettem a szobámba. örülök, hogy Emmett nem volt lent, biztos lett volna egy pár megjegyzése.