2013. augusztus 19., hétfő

40. fejezet



40. fejezet

Visszaértünk a házhoz. Nagy meglepetésemre Jake ott horkolt az ajtóban. Ráadásul Emmett ruháiban. Felvontam a fél szemöldökömet.
- Már nagyon rég nem aludt – magyarázkodott Seth – Úgyhogy kidőlt.
- De pont itt? Nem lenne kényelmesebb neki egy ágyban? Nálam aludhat. Bár, az egész házban vámpír szag van.
- Ne ébresszük fel. És különben is, én nem tudom felcipelni – vigyorgott Seth.
- Hát, jó. Hoztam, amiket kértetek – mondtam a szatyrokra mutatva - Beraknám az előszoba szekrénybe, de akkor vámpír szagúak lennének.
- Persze, majd valamelyik fa alá elteszem őket.
- Majd ha Jake felébredt szólj neki is. Emmett ruhái nem igazán passzolnak rá.
Seth szórakozottan bólogatott.
- Ó! És hoztam Leahnak kaját. Mert nem eszi meg anya főztjét. És bocsi, hogy nektek nem vettem, de gondolta, ti megeszitek. Esetleg rá tudod venni, hogy megkóstolja?
- Persze, majd azt mondom, hogy rendeltem. Na, melyik szatyorban van ez a póló? – kérdezte izgatottan.
Kivettem a már sokat emlegetett ruhadarabot és ő azonnal felvette. Nagyon tetszett neki. Megmutattam, amit Jakenek vettem. Szerinte imádni fogja. Ragaszkodott hozzá, hogy felvegyem az én pólómat is, így felkaptam a toppomra. Nagy nehezen átléptük Jacobot és bementünk a házba.

Rosalie volt aki elsőnek reagált:
- Ez most komoly?
Bella elnevette magát. Nagyon jó volt hallani, nem is tudom, mikor nevetett utoljára. Jazz, Em és Rose csak a fejüket csóválták, de a többiek mosolyogtak.
- Felszaladok egy párnáért Jakenek – mondtam Sethnek.
- Hozz egy filctollat is! – kiabált utánam.
Természetesen a filctoll arra kellett, hogy bajuszt és szakállat firkáljon Jacobra.
- Biztos, hogy szabad ezt tenned az alfával? – kérdeztem tőle, miközben beraktam a fiú feje alá egy párnát.
- Ugyan már, ránk fér egy kis szórakozás!

A délután további részében Seth és Leah járőröztek. Seth csak akkor vette le a pólót, ha muszáj volt. Leah nem volt ennyire elragadtatva érte. Azt hiszem, sohasem fog kedvelni. Megírtam leckémet és próbáltam elfoglalni magam. Bella állapota szerencsére nem romlott. Este fáradtan aludtam el.

Jake még másnap sem kell fel. Sethnek újra kellett rajzolnia a bajuszát. A nap szokásosan telt. A farkasom kikísért a buszhoz, végigunatkoztam a sulit, majd hazamentem. Izgultam Bella miatt, megírtam a leckét és kint ültem a kertben, miközben Seth őrjáratozott. Jake akkor kelt fel, amikor aludtam, így lemaradtam a buliról. Reggel találkoztam vele a buszhoz menet. Kissé megijedtem tőle, mivel így farkasként (meg amúgy is) sokkal nagyobb volt, mint Seth.
Nagyon viccesek vagytok – gondolta.
Szerintem jó ötlet volt – mosolyogtam rá.
Szerintem is – hallottam meg Seth gondolatát
Fogd be.
 – Most te jöttél Seth helyett? Büntetésként dupla műszak járőrözést kapott?
Jake bólintott.
- Ó Seth, mondtam, hogy ne kezdjünk ki a nagy alfával!
Összeilletek. Mindketten bosszantóak és fárasztóak vagytok
- Bella nevetett, nem? Ez a lényeg.
De – lágyult el Jake – Legalább, ti néha megnevettetitek.
Jake szomorúan lehajtotta a fejét én is így tettem. Mindannyian nagyon aggódtunk Belláért.
Na, gyere öcskös! Kísérd ki a barátnődet, mert a végén még megtámadja egy róka ezen a „hosszú és veszélyes” úton – enyhült meg végül Jake, majd elment.
Seth egy szempillantás alatt ideért. Biztos vagyok benne, hogy a közelben ólálkodhatott.
Elbúcsúztam tőle, majd elmentem suliba. Természetesen semmi érdekes nem történt. Amy érdeklődött, hogy mi van velem mostanában, sőt, még meg is hívott, hogy aludjak nála. Megköszöntem neki, de nemet mondtam. Otthon akartam lenni.

Mikor leszálltam a buszról Seth különösen jókedvűen várt. Természetesen biztonságos távolságban, ahol nem láthatták őt az emberek. Nem hiányzott volna, ha újra elterjednek az óriás farkasokról szóló pletykák.
- Mi újság? – kérdeztem.
Seth lejátszotta a fejében a jelenetet. Rosalie az egyik keverőtálból kutyatálat eszkábált, még azt is ráírta, hogy Blöki. Ebben adta oda Jakenek a kaját. Nos, el kellett ismernem, hogy remek munkát végzett. Kicsivel később Rose elmondta, hogy Jazzék mit tudtak meg a törzsi legendákból. A baba mindig túlélte, az anya, nos, nem volt ilyen szerencsés. Szerettem Roset, hisz a nővérem volt, de az utóbbi időben tényleg kiborított. Semmit nem számított neki Bella, csak a baba. Dühös lettem rá. Jake felvette a kutyatálat és nekidobta, mire Rose haja kajás lett. Nem tudtam mit tenni, nevetnem kellett. Örültem, hogy Rose most nem lát engem. Szeretet ide, vagy oda, megérdemelte. Bár Seth csak Jacob emlékein keresztül élte át de így is olyan volt, mintha ott lett volna.
- Utálom, hogy suliba kell járnom. Ezekről mind lemaradok.
Én örülök neki. Ott sokkal nagyobb biztonságban vagy.
Grimaszoltam egyet. Sethnek sajnos el kellett mennie járőröznie. 

Jake pont akkor lépett ki az ajtón, mikor odaértem.
- Hé, Jake! Gratulálok! – mondtam neki.
- Mihez? Jah, ahhoz. Valakinek már helyre kellett raknia.
- Bella hogy van?
- Nem túl jól. A többiek most tudományos beszélgetést folytatnak.

- Igen? Miről?
- Egy ideje már elvesztettem a fonalat.
- Tudod, min gondolkodtam? Ez az egész helyzet Bellával és a farkasokkal annyira bonyolult. De mindent megoldana, ha te öm, belevésődnél Bella gyerekébe.
- Hogy mi? – csattant fel mérgesen.
- Van rá esély. Abból kiindulva, hogy Seth és én
- Ez baromira nem olyan! Sohasem tudnám szereti azt a szörnyeteget, ha megöli Bellát!
Jake gyorsabban vette a levegőt. Mekkora hülye vagyok! Inkább maradtam volna csöndbe.
Seth egy szempillantás alatt ott termett. Átváltozott, majd Jake mellkasára tette a kezét.
- Nyugi Jake. Ne kapd föl a vizet.
Szerencsére Jacob lenyugodott.
- Bocsi Jake. Nem kellett volna ezt mondanom.
- Semmi baj. Csak elvesztettem a fejem.
Most, hogy lenyugodtunk, észrevettem, hogy Seth konkrétan meztelen. Nem volt vesztegetni való ideje, így nem tudott felöltözni. A szemem akaratlanul is végigfutott rajta.
- Hé, Seth vegyél már föl egy gatyát! – kiáltott rá Jake.
- Ú, tényleg – kapta maga elé a gatyáját szégyenlősen Seth. Rákacsintottam, erre vigyorgott
- Húzzál felöltözni! - rivallt rá megint Jacob. Halkan kuncogtam
- Ha meztelenül akarod látni találhattál volna egyszerűbb módot! – ugratott Jake.
- Hogy feltételezhetsz ilyet rólam?
Végül Jake röhögve elszaladt. Mikor bementem a többiek kérdőn pillantottak rám. Az egészet hallhatták. Mondanom sem kell, fülig vörösödtem és felsiettem a szobámba. örülök, hogy Emmett nem volt lent, biztos lett volna egy pár megjegyzése.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése